Ikarus EAG autóbuszok

2010.03.05. 13:50

Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárat (EAG) 1989-ben alapították. A két alapító cég a Mogürt és az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár volt. Az alapítás után 3 évvel a Bayalnak is sikerült részesedést szereznie a vállalatban. Az első olyan típus, mely tisztán a belföldi igényekhez igazodik, az a Csepel alvázas, Cummins motoros 396,27(pl. Agria Volán – CCR-449,450). Ezt a típust megelőzően pár példányt eladtak Scania főegységekkel külföldre.

 Érkezésük óta már egy pár felújításon átestek, de még így 18 évesen is előszeretettel használják az Eger-Budapest vonalon is akár.

A szakértő gárdának köszönhetően igen nagy szerepet kapott a félig önhordó építési elv előnyben részesítése. 1992-ben bemutatták az első Ikarus EAG által legyártott másfél emeletes autóbuszt, ami a 397-es jelzést kapta, és később Törökországba került. Számomra meglepő, hogy mindig, mindenki emeletes busznak emlegeti ezt a típust, holott most kiderült, hogy mégsem.

1993-ban gyártották le a DRW-518-at, melyet a Gemenc Volán azóta már seljtezett.

Még ugyan ebben az évben debütált a (Scania alvázas) 395-ös, mely a hazai igényeknek megfelelően egy évvel később Rába alvázzal is rendelhető volt.

A mai napig használják ezeket az autókat hosszú különjárati utakra. Igaz, manapság már egyre kevesebbszer.

Érdekesség, hogy a 398-as egy évvel a 397-es legyártása utána készült el, 1993-ban. A 398-as egyértelműen a 396-os utódjaként jelent meg. Igazodva a magyar igényekhez, Csepel és Rába alvázra is készült, de egy-két jármű Volvo, illetve M.A.N. alvázat kapott. Később az E98 került a gyártósorra, mely 150-250 cm-rel volt hosszabb elődjénél.

Az EEM-694 az első 398-asok sorába tartozik, '93-as gyártási évével.

...és a Pannon Volán egyik E98-asa. Igazi távolsági autó, igazi távolsági vonalon.

Az E típusjelzést először 1994-ben alkalmazták az első E94-esen. Innentől kezdve az összes típus megkapta az „E” jelölést a számkódjában.

A magas futásköltségek és a lomhaságuk miatt nem túl sok volán szereti az E94-eseket.

Időrendi sorrendben az E94-est az Ikarus első és egyetlen teljes értékű emeletes autóbusza követi, az E99-es. Bár az eladási ráta igen csekély volt a korábbi turista, luxus autóbuszokhoz képest, ennek ellenére nem nevezhető zsákutcának a modell.

 Az utasok mindig örömmel szállnak fel egy ilyen felszereltségű autóbuszra.

A gyár ezután egy tolócsuklós autóbusz építésébe kezdett. Ez a jármű az E94G típusjelzést kapta.

 A Volánbusz kettőt 1998-ban, a Zala Volán pedig hat darabot rendelt 1997-2000-ig.

Az Egyedi az 1995-ös évek környékén nekilátott a midi család kifejlesztésébe. Első „családtag” az E14-es volt, mely Csepel alvázra készült. Másodikként a szintén távolsági típusnak szánt E13-as gördült le a gyártósorról. Az E13-ast az E15 névre keresztelt szintén távolsági midibusz követte. A járművet BMC (török) alvázra szerelték, Cummins erőforrással. Később a modernebb változata az F jelzést kapta meg.

Egy E15-ös egy egri vállalkozó tulajdonában van. Szerintem van olyan felszereltségű, mint egy E95-ös.

A midi járműcsalád tagjaiként eddig még csak távolsági típusok lettek megemlítve. A helyi közlekedési igényeknek is eleget téve, Csepel alvázra megépült az E91-es. Magyarországon egy darabot értékesítettek a Borsod Volánnak, de a Viszló Trans később vásárolt Svédországból még hármat.

Bicske-Csákvár között járnak a Svédországból visszahozott E91-esek.

Idővel piacra került a Csepel alvázas, E92-es típusnevet elnyerő, 9 méteres, abszolút helyi járatos autóbusz, mely nem futott be nagy karriert. Egyetlen példány készült belőle, jelenleg a Zala Volánnál szolgál.

Keszthelyen helyijáratozik az egyetlen E92-es, már Zala Volános -sárga- flottaszínben.

A „faceliftes” E95-ös 2001-ben jelent meg, Volvo B7R alvázra építve. Ennek a típusnak a háromtengelyes változatából a Tisza Volán rendelt először öt darabot. Ugyan ezen évben jött ki a felfrissült formavilágú E94-es is. 2003-ban a Honvédség rendelt számottevő darabot, az akkor újdonságként megjelent E95M-ből. 2005. évben az E95 Express jelent meg, melynek nagyobb csomagtere volt, mint egy szokványos E95-nek.

Az ország legtöbb volánja rendelkezik "faceliftes" E95-tel.

 A háromtengelyes, távolsági felszereltségű E95-ösök a .44 altípust kapták.

A Somló Volán is rendelkezik új homlok-, illetve hátfalas E94-gyel.

Ezt az autóbuszt a Kapos Volán a Scania Hungáriától bérelte egy ideig, különjárati céllal többek között egy focicsapat  tagjait is rendszeresen szállította. Jelenleg a a Scaniánál áll.

Igazából lényegtelen, hogy Európa mely pontján járunk, gyakorlatilag mindenhol van egy cseppnyi esélyünk arra, hogy e remek járművek egyikével összefussunk. Svédország, Csehország, Franciaország, Németország, Szlovákia. Csak öt ország, amely Európa szerte ismert és elismert termékeket gyárt a mai napig, viszont jó pár évvel ezelőtt még a magyar terméket vásárolták ők is. Amíg a Svédek a Volvo-t, a Csehek a SOR-t, a Franciák az Irisbus-t, a Németek pedig a Mercedes-t, vagy M.A.N.-t tartják a legjobb megoldásnak, addig a magyar közlekedési társaságok több esetben inkább a külföldi autóbuszra teszik a voksukat, megjegyzem némely esetekben abszolút jogosan.

A bejegyzés trackback címe:

http://agria-arrabona.blog.hu/api/trackback/id/tr261811409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.