Az elmúlt néhány évben már megszokhattuk, hogy egy-egy buszgyár, vagy új autóbuszok forgalmazásával foglalkozó cég, egy tesztbuszt küld körbe az országban, amelyet aztán a Volán társaságok illetve városi közlekedési vállalatok néhány napig tesztelnek. Idén sem lesz ez másképp.

 

Az első olyan autóbusz, amelyet az egész országban körbevittek, az első ARC 187-es volt, még 2006-ban. Ezt követően 2008-ban volt a következő ilyen tesztkörút. Abban az évben egy Mercedes Conecto LF, valamint egy ARC 134-es volt terítéken. Tavaly, vagyis 2009-ben, már három autóbuszt vittek körbe, egy Mercedes Intouro-t, illetve két LAZ-t, egy szólót és egy csuklóst. Az idei évben egy Scania Omnicity biztosan körbe megy az országban.

2010 márciusában jelentek meg az első képek a Kravtex Kft. új, 18,75 méter hosszú, teljes hosszban alacsonypadlós autóbuszáról, a Citadell 19-ről. Ezt követően április közepe táján a média számára lett bemutatva a jármű, először Győrben, majd pedig április 26.-án Budapesten, a Hősök terén, valamint a Citadellán. A közlekedésbarátok április 29.-én, a 7. Tököli Buszfesztiválon vehették először szemügyre a Kravtex eddigi legnagyobb buszát. Az érdeklődők itt néhány kör erejéig ki is próbálhatták a járművet. 

2009 júniusának első szombatján ismételten Ausztriában kirándultam. Az utazást, csakúgy mint a Steyr-linz-i kirándulást az egyik magyarországi áramszolgáltató szervezte, a programot itt is a Kisalföld Volántourist biztosította. Ezen a napon Puchberg am Scneeberg, Bécsújhely (Wiener Neustadt) és Kismarton (Eisenstadt) volt terítéken.

 

Az előző cikkemben már megismerkedhetettek az Ikarus EAG-okkal. Próbáltam olyan típusokat leírni, melyek hazánkban is fellelhetőek. Ezen típusok közül néhány példánnyal az Agria Volán Zrt. járműparkjában is képviseltetik magukat.

Elsőként a két 396.27-es érkezett a volánhoz, CCR-449 és CCR-450-es rendszámmal 1992-ben. Mindkettő Csepel alvázas és Cummins erőforrás található bennük. Ekkor még a „hokibotos” flottaszínt kapták meg. A ’449-esé kék, míg a ’450-esé vörös színű volt. Ezt a fényezést mára már az alul szürke csíkos, illetve a busz oldalán „pávatoll”-as design váltotta fel. Mind a két busz átesett már 2007-2008-ban egy-egy motorgenerálon, illetve 2009-ben egy teljes felújításon.

Rábák a Kisalföldön.

2010.03.09. 19:13

Az 1990-es években, több volántársasággal együtt, a Kisalföld Volán is elkezdte a kiöregedett járműveit, új, korszerű autóbuszokra cserélni. Jó néhány évtizedig csak Ikarusokat vásárolt a győri székhelyű cég, de az 1998-as évben ez a több évtizedes múltra visszatekintő Ikarus egyeduralom megtört. Történt ugyanis hogy ebben az évben, egy régi-új járműgyártó jelent meg a hazai piacon, mégpedig az ugyancsak győri székhelyű Rába. Az új járműtípust a belga Jonkheere cég egyik városi, elővárosi típusának licensze alapján kezdték gyártani.

Ikarus EAG autóbuszok

2010.03.05. 13:50

Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárat (EAG) 1989-ben alapították. A két alapító cég a Mogürt és az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár volt. Az alapítás után 3 évvel a Bayalnak is sikerült részesedést szereznie a vállalatban. Az első olyan típus, mely tisztán a belföldi igényekhez igazodik, az a Csepel alvázas, Cummins motoros 396,27(pl. Agria Volán – CCR-449,450). Ezt a típust megelőzően pár példányt eladtak Scania főegységekkel külföldre.

2008 októberének egyik szombatján volt szerencsém meglátogatni két Felső-ausztriai várost, Steyr-t és Linzet. Az előző cikkben már megismerkedhettetek Steyr tömegközlekedésével, most Linz következik.

Steyr-ből kora délután indultunk Linzbe. Nagyjából egy-másfélórányi utazás után érkeztünk meg a Duna menti városba. Az itteni program is városnézéssel kezdődött, majd egy rövid szabadprogrammal folytatódott.

2008 októberének egyik szombatján volt szerencsém meglátogatni két Felső-ausztriai várost, Steyr-t és Linzet. Az utazást az egyik magyarországi áramszolgáltató intézte, a programot a Kisalföld Volántourist szolgáltatta. A járművünk az FKU-449, vagyis egy MAN Lion’s Coach volt.

Az utasok többsége, beleértve engem is, Győrből indult, majd néhány mosonmagyaróvári utas felvétele után meg sem álltunk Ausztria közepéig.

A ’80-as években, a különböző gyártók távolsági és turista buszai, egyre magasabb kényelmi felszereltséggel gördültek ki a gyárakból. Mivel az Ikarus is igyekezett a piacon megjelenő magasabb igényeknek a kielégítésére, egy új típuscsalád fejlesztésébe kezdett. Ezen típuscsalád tagjai pedig nem mások mint az Ikarus 300-asok, valamint a későbbi EAG-ok.

Részben a távolsági vonalakon való kényelmesebb utaztatásért, részben pedig a 90-es évek elején megalakuló Kisalföld Volántourist külföldi útjaihoz, a Kisalföld Volán is magas komfortfokozatú, minden földi jóval ellátott turista autóbuszokat kívánt vásárolni.

1961. január 1.-ig három autóközlekedési vállalat volt a megyében, melyet ekkor összevontak és a 3.sz AKÖV nevet kapta. A 60-as években nagy beruházásokba fogott a cég. Ekkor épültek ugyanis a mai napig látható Volán-telepek, illetve autóbusz-állomások. Ezen építkezések, beruházások befejezésével 1964. elején megalapították az üzemegységeket. Az 1968.-as év egy fordulattal indult, amikoris az AKÖV felügyeleti jogát átvette a Volán Tröszt. A 70'-es évek elején a vállalat megkapta a 3.sz Volán nevet, majd 1992-ben a -jelenleg is használatos- Borsod Volán (ZRt.) elnevezést.

Sankt Pölten Alsó-Ausztria tartományi fővárosa, Bécstől kb. 65 km-re nyugatra, a Traisen folyó partján található. Valamivel több mint 50.000 fős lakosságával a tartomány legnépesebb és legnagyobb városa.

A városban 1910-től, rövid 1945-ös megszakítással, egészen 1976-ig volt egy villamos vonal, melynek segítségével megindult a tömegközlekedés. Ezt követte 1927-ben 8 autóbusz vonal, amelyek száma a II. Világháborúig 14-re növekedett. Jelenleg 11 vonalon folyik a város tömegközlekedése.

A rendszerváltás után, a 90-es évek elején, a Kisalföld Volán, a többi volánhoz hasonlóan, új, korszerű járművekkel kívánta lecserélni az Ikarus 200-asokat. Erre a célra az Ikarus 400as autóbuszcsaládot jelölték ki.

 
Az első 400asok 1994-ben érkeztek a Volánhoz. Ekkor 14 városi kivitelű Ikarus 415.24 és 13 darab helyközi kivitelű 415.26 érkezett. 1996 elején további két helyi Ikarus 415.24C érkezett. Érdekesség hogy a kocsikkal különösebben nem voltak megelégedve, 1995 után a helyközi üzemhez továbbra is 260asokat vásároltak. 2001-ben azonban még érkezett egy 1996-os gyártású Ikarus 415.26D típusjelzésű kocsi a Volánhoz. 435-ös Ikarus nem került a Kisalföld Volánhoz, de a Rába gyár az egyik prototípust egy jó darabig munkásszállításra használta.
 

Budapest - BKV-pótlás

2010.01.17. 13:53

2010. január 12.-e óta sztájkol 24 (?) BKV-s szakszervezet. A sztájk azóta is töretlenül folytatódik. A BKV jópár alvállalkozással kötött szerződést a pótlásról, az elégséges szolgáltatásért. Ezen cégek többek közt a T&J, a Volánbusz, a Hatvani-, Nógrád- és Vértes Volán, a Viszló Trans és a VT-Transman. Mindenki annyi és olyan buszt adott, amennyit és amilyet tudott a budapestieknek. Nem volt ritka a c56, a 280as, a 395/E95ös, Localo, de E94-es és több Credo is beszállt a pótlásba.

Puchberg am Schneeberg.

2010.01.12. 20:43

Puchberg am Schneeberg Alsó-Ausztriában, mint ahogy arra a neve is utal a Schneeberg lábánál található. Ez a 2600 lakosú városka kedvelt kirándulóhelye a magyaroknak. Ez nem csoda hiszen a város nagyon rendezett, remek hegyi levegője van, valamint rengeteg túraútvonal kezdőpontja.

Magyarországról legkönnyebben a soproni határátkelő felől érdemes megközelíteni (Sopron után már látszik a hegy). A határátkelő után a Bécsújhely (Wiener Neustadt) irányt kell követni, majd a város széléhez érve a Puchberg táblákat kell figyelni. Ha sikerül rátérni a 26-os útra akkor onnan már egyenes az út eme csodás városkába.
 
A „tovább”-ra kattintva már tömegközlekedésről is olvashatsz.

Mátra Volán - Gyöngyös

2010.01.11. 22:11

1961-1990-ig a 34. számú AKÖV látta el egész Heves megyét tömegközlekedéssel. 1962-től a cég székhelye Egerben volt, de üzemegységekre bontva működött. 1984-ben megkapta a Mátra volán nevet, még mindig egri központtal, megyei vállalatként. 1990-től az egri és a hatvani telephely kiválásával létrejött a gyöngyösi központú új válallat, Mátra Volán Rt. néven.

 

Mosonmagyaróvár, Győr-Moson-Sopron megye harmadik legnagyobb városa, az osztrák és szlovák határtól néhány tíz kilométerre található.  Lakossága 30000 fő körül mozog. A közlekedésben már az ókor óta fontos szerepet játszik, ma Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részének fontos csomópontja.
 
A városon belüli buszközlekedés már 1906-ban (!) megindult, mely segítségével összeköttetés jött létre a vasútállomás, valamint az akkor még különálló Moson és
Magyaróvár között. A környező falvakba 1926-ben indult meg a buszközlekedés.
 
A "tovább"-ra kattintva megimerkedhetsz Mosonmagyaróvár, 2009 december előtti tömegközlekedésével.
 

Győr-Moson-Sopron megyében, hasonlóan a többi megyéhez, a 70-es évek közepe táján kezdtek megjelenni az utakon az akkor még modernnek számító Ikarus 200-as típusú autóbuszok közlekedni. Szűk negyven évvel ezelőtt azonban senki sem gondolta hogy még 2010-ben is fontos szerepet fognak játszani a megye valamint az ország tömegközlekedésében.
 
A 90-es évekig nagyjából ugyanazon típusú autóbuszok közlekedtek a megyében mint az ország többi részén. A helyi járatokon Ikarus 260 és Ikarus 280 típusú autóbuszok, míg a helyközi és távolsági közlekedésben mindezek mellett megtalálhatóak voltak még 211-esek, 250-esek, 255-ösök, 256-osok valamint 266-osok is.
 

A '80-as évek első felében, mikor megalakult a Mátra Volán, még nem sokan gondolták volna, hogy ~10 év múlva már csak Gyöngyös és térségére terjed majd ki ez a cég. Eger és Hatvan térségét az Agria, illetve a Hatvani Volán látja el a '90-es évek közepétől tömegközlekedéssel.

Elindultunk. Ez az oldal elsősorban tömegközlekedési eszközökkel fog foglalkozni, leginkább buszokról, villamosokról, trolikról, metrókról valamint időnként teherautókról szoló cikkekkel, hírekkel találkozhattok majd a továbbiakban.


Kedvcsinálónak néhány kép:

süti beállítások módosítása